Konvergenciaprogram: a vesztesek között a fegyveres és rendvédelmi dolgozók
Az FRDÉSZ összefogásra hívja fel tagszervezeteit

A rendszerváltás óta, vagyis az elmúlt tizenhat évben minden kiváltságot, minden olyan kedvezményt megvontak a fegyveres és rendvédelmi szférában dolgozóktól, amelyért érdemes volt az átlagosnál nagyobb áldozatot vállalni - a társadalom egyre csökkenő megbecsülését ma már mindössze a szolgálati nyugdíj rendszere szimbolizálja. A közeljövőben bevezetendő konvergenciaprogram azonban várhatóan nem kíméli majd azokat a katonákat, rendőröket, határőröket, vám- és pénzügyőröket, tűzoltókat és a büntetésvégrehajtásban dolgozó egyenruhásokat sem, akik negyedszázados fegyveres és készenléti szolgálat után vonulhattak nyugállományba. A Liga szakszervezeti konföderáció nevében Kónya Péter társelnök bírálta a kormányzat ezzel kapcsolatos koncepcióját is azon a zártkörű tanácskozáson, melyen a kabinet álláspontját Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Veres János pénzügyminiszter és Kiss Péter foglalkoztatási és munkaügyi miniszter ismertette. Erről, valamint a Liga és az FRDÉSZ javaslatairól kérdeztük Kónya Pétert.

- Elnök úr, az augusztus 23-i, a szakszervezeti vezetők részvételével zajlott parlamenti konzultáció előtt ön már több tárca vezetőjével értekezett a fegyveres és rendvédelmi szférát érintő jogszabálymódosításokról. Elképzelhető-e, hogy ezek a Liga egyetértésével találkozzanak?

- Valóban, ezt megelőzően már több tárgyalást is folytattam Veres János pénzügyminiszterrel és Petrétei József rendészeti és igazságügyi miniszterrel, s ezeken a megbeszéléseken központi kérdés volt a köztisztviselőket, a közalkalmazottakat és a hivatásos állományt érintő jogszabályok tervezett módosítása - a kormányzati koncepció lényeges eleme az új illetményrendszer, melyben dominánsan jelentkezik a teljesítménybérezés. Ez számunkra nem jelent nóvumot, hiszen a kabinet már évek óta jelentkezik hasonló tervezetekkel, de a szakszervezetek ezeket a kezdeményezéseket az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban mindig vissza tudták verni. Indokaink között elsősorban az szerepelt, hogy nincsenek objektív mércék, ezért a munkavállalók teljes mértékben ki vannak szolgáltatva fónökeik értékítéletének. Álláspontunk szerint ennek bevezetése csak akkor képzelhető el, ha megteremtik a teljesítmények mérésének olyan formáját, amely az objektivitást biztosítják, valamint ha a jobb teljesítmények jutalmazására kormány többlet pénzügyi forrásokat is biztosít. Ezzel szemben folyamatosan szivárognak ki hírek a tizenharmadik havi illetmény és a különböző pótlékok elvonásáról. Döntés ugyan még nincs, de az államreform-bizottság ilyen értelmű javaslatát a szakszervezetek máris visszautasítják. Ugyancsak a tervezett intézkedéssorozat részét képezi a szolgálati törvény módosításánál a pótlékok eltörlése. Ha egyszerűbbé, átláthatóbbá válik ettől a bérrendszer, az érdekvédők is támogathatónak tartják e koncepciót, de csak úgy, hogy az érintettek számára ne járjon anyagi veszteséggel. Hasonló álláspontot képviselünk a fegyveres szférán belüli pótlékok egységesítésével kapcsolatban is: az FRDESZ természetesen a jelenleg legmagasabb összegű kifizetésekhez ragaszkodik.

- A legnagyobb vita valószínűleg a szolgálati nyugdíjrendszer átalakítása körül várható.

- Az érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat elképzelése között óriási szakadék tátong. Azzal, hogy a kabinet a szolgálati nyugdíjrendszert is módosítani kívánja, a gyakorlatban az utolsó olyan kiváltságot is megszünteti a fegyveres és rendvédelmi szférában dolgozóknál, melyért r engeteg áldozatot kellett hozni. Ismeretes ugyanakkor, hogy a kiemelt szolgálati nyugdíj mellett nagyon sokan jelentős fizetésért reaktiválják magukat - ezt a szakszervezetek szerint is meg kell szüntetni. A Liga olyan kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, hogy csak azt a nyugállományút lehessen alkalmazni újra a közszférában, aki foglalkoztatása idejére lemond szolgálati nyugdíjáról. A Honvédszakszervezet, az FRDÉSZ és a Liga álláspontja a szolgálati nyugdíjrendszerrel kapcsolatban azonos: csak olyan módosítást tudunk elfogadni, amely a tíz évnél régebbi szolgálati idővel rendelkezőknél semmiféle változtatást nem vesz figyelembe - a gyakorlatban tehát a jelenlegi szabályozással mehetnek nyugdíjba. Az 1996-os szolgálati törvény elfogadása óta szolgálatba lépettek esetében pedig egy úgynevezett kompenzációs szorzóval fel kellene szorozni a jelenlegi szolgálati éveiknek a számát. A jövőt tekintve pedig az a kompromisszumos javaslatunk: azoknak a tiszteknek, tiszthelyetteseknek, akik csapatszolgálatban, veszélyes munkakörben, ügyeletben, nemzetközi misszióban teljesítenek szolgálatot, erre az időszakra a jelenleginél lényegesen magasabb szorzójú munkaviszonyt számoljanak el. Ugyanakkor, ha valaki átkerül irodai munkára, kvázi köztisztviselői, közalkalmazotti munkát lát el akkor erre az időszakra már neki is csak az egyszeres szorzó járna, mint más munkavállalóknak akik a közszférában dolgoznak. Ezek a minimum feltételek, a változtatásokat csak így tudjuk elfogadni.


- Ön a kormány elképzeléseit meglehetősen élesen bírálta a konzultáción, s előrevetítette, hogy az esetleges kedvezőtlen döntéseknek súlyos következményei lehetnek a szférában.

- A kabinetnek sokkal kedvezőtlenebb elképzelései vannak a nyugdíjrendszer átalakítására, mint amelyet az érdekvédők képesek lennének tolerálni. Ezért felhívtam a miniszterelnök figyelmét: ha az általuk képviselt álláspont szerint történnek meg a módosítások, a fegyveres és rendvédelmi szférából tömeges elvándorlás várható, amely működésképtelenné teszi a fegyveres és rendvédelmi szervezeteket. Talán ennek is köszönhető, hogy Gyurcsány Ferenc ígéretet tett arra, hogy a szakszervezetek szakértőt küldhetnek abba az igazságügyi minisztérium által felállítandó bizottságba, amely a jogszabályok módosításának előkészítésével foglalkozik. Jelen leszünk tehát ezen a szinten is, s elfogadható mederbe kívánjuk terelni a szolgálati nyugdíjtervezetet.
Az elmondottak elsősorban az FRDÉSZ-hez tartozó munkavállalókra vonatkoznak, de azt is látjuk, hogy a konvergenciaprogram állampolgárként is sújtja tagjainkat. A közszféra kétéves bérbefagyasztása, a bértömeggazdálkodás rendkívül hátrányosan érinti azokat, akik évente gyakran több száz óra túlmunkát végeznek megfelelő díjazás nélkül. Úgy gondoljuk: a létszámcsökkentésből megmaradó pénzt bérfejlesztésre kellene felhasználni, de kormányzat szerint csak a létszámcsökkentéssel korrigált összegből lehet majd gazdálkodni. A feladatok és az elvárás tehát egyre nő, míg a jövedelmek - az inflációval és a különböző ártámogatások megvonásával együtt - várhatóan legalább tíz százalékkal csökkennek. A Liga és az FRDÉSZ álláspontja egyértelmű: azok az emberek, akik - ha kell, életük feláldozásával is - teljesítik esküben vállalt kötelezettségeiket, nem ezt érdemlik! A tárgyalásokon még változtatni kívánunk a kedvezőtlen irányokon, ám ha ez nem sikerül, lépnünk kell! Azt kérjük tehát minden hivatásos állományú kollégánktól, hogy figyeljen a szakszervezetekre: ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, - minden törvényes eszközt felhasználva - össze kell fognunk és egymást mozgósítva kell kiállnunk érdekeinkért!