Konvergenciaprogram: a vesztesek között a fegyveres és rendvédelmi dolgozók
Az FRDÉSZ összefogásra hívja fel tagszervezeteit
A rendszerváltás óta, vagyis az elmúlt tizenhat évben minden kiváltságot, minden olyan kedvezményt
megvontak a fegyveres és rendvédelmi szférában dolgozóktól, amelyért érdemes volt az átlagosnál
nagyobb áldozatot vállalni - a társadalom egyre csökkenő megbecsülését ma már mindössze a
szolgálati nyugdíj rendszere szimbolizálja. A közeljövőben bevezetendő konvergenciaprogram
azonban várhatóan nem kíméli majd azokat a katonákat, rendőröket, határőröket, vám- és
pénzügyőröket, tűzoltókat és a büntetésvégrehajtásban dolgozó egyenruhásokat sem, akik
negyedszázados fegyveres és készenléti szolgálat után vonulhattak nyugállományba. A Liga
szakszervezeti konföderáció nevében Kónya Péter társelnök bírálta a kormányzat ezzel kapcsolatos
koncepcióját is azon a zártkörű tanácskozáson, melyen a kabinet álláspontját Gyurcsány Ferenc
miniszterelnök, Veres János pénzügyminiszter és Kiss Péter foglalkoztatási és munkaügyi
miniszter ismertette. Erről, valamint a Liga és az FRDÉSZ javaslatairól kérdeztük Kónya Pétert.
- Elnök úr, az augusztus 23-i, a szakszervezeti vezetők részvételével zajlott parlamenti
konzultáció előtt ön már több tárca vezetőjével értekezett a fegyveres és rendvédelmi szférát
érintő jogszabálymódosításokról. Elképzelhető-e, hogy ezek a Liga egyetértésével találkozzanak?
- Valóban, ezt megelőzően már több tárgyalást is folytattam Veres János pénzügyminiszterrel
és Petrétei József rendészeti és igazságügyi miniszterrel, s ezeken a megbeszéléseken központi
kérdés volt a köztisztviselőket, a közalkalmazottakat és a hivatásos állományt érintő
jogszabályok tervezett módosítása - a kormányzati koncepció lényeges eleme az új
illetményrendszer, melyben dominánsan jelentkezik a teljesítménybérezés. Ez számunkra nem jelent
nóvumot, hiszen a kabinet már évek óta jelentkezik hasonló tervezetekkel, de a szakszervezetek
ezeket a kezdeményezéseket az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban mindig vissza
tudták verni. Indokaink között elsősorban az szerepelt, hogy nincsenek objektív mércék, ezért a
munkavállalók teljes mértékben ki vannak szolgáltatva fónökeik értékítéletének. Álláspontunk
szerint ennek bevezetése csak akkor képzelhető el, ha megteremtik a teljesítmények mérésének
olyan formáját, amely az objektivitást biztosítják, valamint ha a jobb teljesítmények
jutalmazására kormány többlet pénzügyi forrásokat is biztosít. Ezzel szemben folyamatosan
szivárognak ki hírek a tizenharmadik havi illetmény és a különböző pótlékok elvonásáról. Döntés
ugyan még nincs, de az államreform-bizottság ilyen értelmű javaslatát a szakszervezetek máris
visszautasítják. Ugyancsak a tervezett intézkedéssorozat részét képezi a szolgálati törvény
módosításánál a pótlékok eltörlése. Ha egyszerűbbé, átláthatóbbá válik ettől a bérrendszer, az
érdekvédők is támogathatónak tartják e koncepciót, de csak úgy, hogy az érintettek számára ne
járjon anyagi veszteséggel. Hasonló álláspontot képviselünk a fegyveres szférán belüli pótlékok
egységesítésével kapcsolatban is: az FRDESZ természetesen a jelenleg legmagasabb összegű
kifizetésekhez ragaszkodik.
- A legnagyobb vita valószínűleg a szolgálati nyugdíjrendszer átalakítása körül várható.
- Az érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat elképzelése között óriási szakadék tátong. Azzal,
hogy a kabinet a szolgálati nyugdíjrendszert is módosítani kívánja, a gyakorlatban az utolsó
olyan kiváltságot is megszünteti a fegyveres és rendvédelmi szférában dolgozóknál, melyért r
engeteg áldozatot kellett hozni. Ismeretes ugyanakkor, hogy a kiemelt szolgálati nyugdíj mellett
nagyon sokan jelentős fizetésért reaktiválják magukat - ezt a szakszervezetek szerint is meg
kell szüntetni. A Liga olyan kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, hogy csak azt a
nyugállományút lehessen alkalmazni újra a közszférában, aki foglalkoztatása idejére lemond
szolgálati nyugdíjáról. A Honvédszakszervezet, az FRDÉSZ és a Liga álláspontja a szolgálati
nyugdíjrendszerrel kapcsolatban azonos: csak olyan módosítást tudunk elfogadni, amely a tíz
évnél régebbi szolgálati idővel rendelkezőknél semmiféle változtatást nem vesz figyelembe - a
gyakorlatban tehát a jelenlegi szabályozással mehetnek nyugdíjba. Az 1996-os szolgálati törvény
elfogadása óta szolgálatba lépettek esetében pedig egy úgynevezett kompenzációs szorzóval fel
kellene szorozni a jelenlegi szolgálati éveiknek a számát. A jövőt tekintve pedig az a
kompromisszumos javaslatunk: azoknak a tiszteknek, tiszthelyetteseknek, akik csapatszolgálatban,
veszélyes munkakörben, ügyeletben, nemzetközi misszióban teljesítenek szolgálatot, erre az
időszakra a jelenleginél lényegesen magasabb szorzójú munkaviszonyt számoljanak el. Ugyanakkor,
ha valaki átkerül irodai munkára, kvázi köztisztviselői, közalkalmazotti munkát lát el akkor
erre az időszakra már neki is csak az egyszeres szorzó járna, mint más munkavállalóknak akik a
közszférában dolgoznak. Ezek a minimum feltételek, a változtatásokat csak így tudjuk elfogadni.
- Ön a kormány elképzeléseit meglehetősen élesen bírálta a konzultáción, s előrevetítette,
hogy az esetleges kedvezőtlen döntéseknek súlyos következményei lehetnek a szférában.
- A kabinetnek sokkal kedvezőtlenebb elképzelései vannak a nyugdíjrendszer átalakítására, mint
amelyet az érdekvédők képesek lennének tolerálni. Ezért felhívtam a miniszterelnök figyelmét:
ha az általuk képviselt álláspont szerint történnek meg a módosítások, a fegyveres és
rendvédelmi szférából tömeges elvándorlás várható, amely működésképtelenné teszi a fegyveres és
rendvédelmi szervezeteket. Talán ennek is köszönhető, hogy Gyurcsány Ferenc ígéretet tett arra,
hogy a szakszervezetek szakértőt küldhetnek abba az igazságügyi minisztérium által felállítandó
bizottságba, amely a jogszabályok módosításának előkészítésével foglalkozik. Jelen leszünk tehát
ezen a szinten is, s elfogadható mederbe kívánjuk terelni a szolgálati nyugdíjtervezetet.
Az elmondottak elsősorban az FRDÉSZ-hez tartozó munkavállalókra vonatkoznak, de azt is látjuk,
hogy a konvergenciaprogram állampolgárként is sújtja tagjainkat. A közszféra kétéves
bérbefagyasztása, a bértömeggazdálkodás rendkívül hátrányosan érinti azokat, akik évente
gyakran több száz óra túlmunkát végeznek megfelelő díjazás nélkül. Úgy gondoljuk: a
létszámcsökkentésből megmaradó pénzt bérfejlesztésre kellene felhasználni, de kormányzat szerint
csak a létszámcsökkentéssel korrigált összegből lehet majd gazdálkodni. A feladatok és az
elvárás tehát egyre nő, míg a jövedelmek - az inflációval és a különböző ártámogatások
megvonásával együtt - várhatóan legalább tíz százalékkal csökkennek. A Liga és az FRDÉSZ
álláspontja egyértelmű: azok az emberek, akik - ha kell, életük feláldozásával is - teljesítik
esküben vállalt kötelezettségeiket, nem ezt érdemlik! A tárgyalásokon még változtatni kívánunk
a kedvezőtlen irányokon, ám ha ez nem sikerül, lépnünk kell! Azt kérjük tehát minden hivatásos
állományú kollégánktól, hogy figyeljen a szakszervezetekre: ha a tárgyalások nem vezetnek
eredményre, - minden törvényes eszközt felhasználva - össze kell fognunk és egymást mozgósítva
kell kiállnunk érdekeinkért!